Balogh Dávid Éves beszámoló (Classic Országos Bajnokság)
Auner Motorsport Classik Bajnokság
2023
Balogh Dávid
2023-ban részt vehettem életem első motokrossz bajnokságán, mely a Magyarországi AUNER Classic MX bajnokság volt. Fiatal gyerek korom óta vonz a motorsport, de ezen belül is a motokrossz az ami igazán megdobogtatta mindig is a szívemet. Sajnos viszonylag későn tudtam megvalósítani, hogy űzhessem ezt a szenvedélyt. Fiatal gyerekként nem volt rá lehetőségem, így aktívan 2018 óta, 24 éves koromtól tudom ezt csinálni, mióta már a saját lábamon állok. Tizenévesen mindig arról álmodoztam, hogy egyszer motokrossz versenyző leszek és olyan eredményeket tudok majd elérni amire igazán büszke lehetek.
A dolognak ez a része, hogy komoly eredményeket érjek el talán már meghiúsulni látszik, de legalább most már elmondhatom, hogy motokrossz versenyző az lett belőlem. 2018-ban egy akkor 15 éves motort, 2003-as KTM SX 125-öt sikerült megvennem, mely alig használt, nagyon jó állapotban volt. A krosszmotorok közül már kezdetektől fogva a két ütem volt, ami igazán megfogott, ebből is a 125-ös motorok. Imádtam és imádom a mai napig ezeket a gépeket hallgatni. Korábban eddig csak közeli meghívásos versenyeken versenyeztem, mint Nemesbikk, Kisújszállás, Nyírtura, illetve néhány távolabbi versenyen, mint a Dél MX kupasorozaton.
Ez a classic motokrossz dolog már korábban is nagyon tetszett, hiszen nagyon szeretem ezeket a kora béli motorokat, mint az én KTM-em. Tavaly így már érdeklődtem is, hogy a 2003-as SX-em nem e fér bele a korosztályba. Sajnos akkor még nemleges választ kaptam, de úgy voltam vele, hogy jó majd akkor egyszer „be érik”. Az idei évben pedig nagy örömömre bevezetésre került egy új fiatalabb kategória a „Millenium EVO”, ahol 1999 és 2003 között gyártott kétütemű motorokkal lehet versenyezni. Ez lett így a legfiatalabb kategória. Nem is volt kérdés számomra, hogy én részt akarok venni a bajnokságban, így feleségemnek felvetettem ezt a dolgot, aki támogatott benne, amit ez úton is nagyon köszönök neki! Év elején úgy voltam vele, hogy kiváltom a licenszet, aztán egy-két futamra megpróbálok eljutni és annak már nagyon örülni fogok, ha ez sikerül. A vége az lett, hogy egy bajnoki futam híján végig csináltam a teljes bajnokságot. A start engedély kiváltásakor szembesültem azzal, hogy az eddigi rajtszámom a 112 foglalt volt, ezért választanom kellett egy másikat. Év elején 2023 január 15-én megtörtént velem életem eddig legnagyobb csodája és boldogsága. Az én drága feleségem életet adott szeretett kisfiamnak. Így sokat nem is kellett tétováznom az új rajtszám kiválasztásán! 115 a kisfiam tiszteltére!
A versenyek során hű társam és legnagyobb segítőm Apósom (Papi) volt, aki rendületlenül elkisért engem minden futamra, vezetett nekem és nagyon hasznos és jó meglátásokkal, tanácsokkal látott el. Ő szintén az autó és motorsport nagy szerelmese! Jövőre remélem, már együtt motorozhatok vele, hiszen az éven sikerül neki is vennünk születésnapjára egy hozzá illő stílusos 1987-es Honda vázba épített 125-ös czetka motort, melyet egy nagyszerű szakember álmodott meg és készített el Dabason.
A sorozat 5 fordulóból állt. Monor, Hódmezővásárhely, Zomba, Csikóstöttös és Veszprémvarsány. Az összeállításból két helyszín volt, amit ismertem. A legismertebb helyszín Zomba volt, hiszen itt már többször vettem részt Dél MX versenyeken.
Az első verseny Monoron volt, melyet ismertem, mivel korábban egy fiatal barátommal már motoroztam itt. Szabolcsban a sárga homokon edzünk, igy nagyon örültem neki, hogy homokon kell versenyezni majd egy ilyen nagyszerű, nagymúltú pályán. Az összes helyszín közül ezt élveztem a legjobban, talán pont e miatt. A legtöbb részt vevő a kategóriámban ezen a versenyen volt. Ami emlékezetes marad erről a helyszínről, hogy a második futamban életem eddigi legjobb rajtját sikerült elhoznom, hiszen 4. helyen tudtam elfordulni és ezt néhány kanyarig tartani is tudtam. Korábban sose mentek a rajtok és lámpalázas is voltam ennél a résznél, de ez a bajnokság alatt teljesen megszűnt nálam, sőt a versenyek egyik legjobban várt és legélvezetesebb része lett a rajt pillanatai számomra.
A következő állomáson, Hódmezővásárhelyen csak nézőként tudtam részt venni, mert sajnos szervizelni kellett a motoromat. A dugó cserére már Monoron is hellyel közel megérett a blokk, de Monort semmiképpen sem akartam kihagyni.
A harmadik forduló Zombán volt, melyet már jól ismertem. Az eredményeimet tekintve itt tudtam a legjobban teljesíteni. Feküdt a pálya, gyors és lendületes, jó volt, mint azt már mindig megszokhattuk. Itt volt a legjobb az állóképességem is. A szerviz miatt pedig a verseny előtt 2 hónapot gyakorlatilag motoron sem ültem, de a rendszeres hajnali bicajozás rengeteget segített. Végig küzdöttem a futamokat, itt éreztem először azt, hogy „csak még ne mutassák a +2 kör táblát” mivel egy két malőr, mint egy esés és lefulladás bele került a dologba, de szívvel lélekkel üldöztem az előttem lévőket ezek után is. Nagyon élveztem!
Ezt követően Csikóstöttös jött. Nem ismertem, de úgy gondoltam, hogy mivel sok az ugró feküdni fog a pálya, mivel az ugrások jobban mennek, mint a fordulók. Sajnos ez a verseny sehogy sem jött ki, mivel mind a két futamban estem. Az első futamban a mezőny egyetlen női részt vevője megelőzött egy kanyarban. Láttam, hogy úgy megy előttem a yamahával, hogy gondoltam magamban, ha nem szívom fel magam hamarosan látni sem fogom, így utána eredtem, ahogy tudtam. Sajnos a hajsza nem jött ki jól, hiszen egy ugrót kicsit félreugorva átgázoltam a mellette lévő árkon majd a szembe sávba kerültem. Még szerencse, hogy nem pont akkor jöttek itt a gyors pilóták. Az esést követően feláltam, mentem tovább, de éreztem, hogy az első fékem felkeményedett. Egy nem is teljes kör után úgy befogott az eleje, hogy elcsúsztam egy fordulóban és segítség nélkül még levinni sem tudtam a motort. Így ez egy DNS futam lett. A második futamot teljesítettem, de itt is estem, aztán már csak úgy voltam vele, hogy érjek be valahányadikként a célba és kapjak pontot. Papi ez után a verseny után egy nagyon jó tanáccsal látott el, melyet egy életre az eszembe véstem! „Ne a mezőnyben lévő emberek ellen menj, akár erődön felül, hanem saját magadat győzd le!
Aztán ha többet tudsz készülni
majd jön stabilan a tempó és akkor előrébb fogsz végezni.” Ez a versenyek egyik legjobb tanulsága lett
számomra, mely már a Veszprémvarsányi fordulón előttem lebegett!
A Varsányi pálya is ismeretlen volt, de nagyon vártam. Rengeteg videót néztem a pályáról a futam előtt és nagyon tetszett a természetes domborzati adottságai miatt. Mikor megláttam azt mondtam: „Hát ez egy kis Pilicsév”. Az összes helyszín közül ez volt a legszebb. Soha nem voltunk még olyan pályán, amit a domboldal aljából teljesen be lehetett volna látni. Ez egy ilyen helyszín. Ismeretlen pályaként nem is itt akartam brillírozni, csak élvezni akartam nagyon a futamokat, rajtolni jókat és egy élmény dús napot zárni, ami sikerült is, hiszen nagyon jó csatákat vívtunk az egyik sporttársammal.
A klasszik bajnoksággal kapcsolatban pedig még néhány gondolatot osztanék meg itt a végére a mondandómnak. Nagyon jó szervezés, nagyon jó helyszíneken és a hangulatot a depóban, illetve a pályán egyetlen motokrossz versenyen sem éreztem ennyire jónak! Sok jó emberrel, motorossal ismerkedhettem itt meg aminek külön nagyon örülök. Remélem jövőre néhány srác kedvet kap még ehhez a bajnoksághoz innen a keleti vidékről.
Köszönöm ez úton is ismét mindenkinek, aki bármi aprósággal is támogatott abban, hogy részt vehessek a bajnokságban, illetve segített a versenyeken!
A terv, hogy jövőre folytatom egy jobban megalapozott és alaposabb felkészüléssel, hogy egy büszkébb eredményt érhessek el melyben tudom, hogy szeretett családom támogatására számíthatok!
Hivatalos végeredmény a bajnokságról még nincs, de számitásaim szerint a 21 résztvevőből 10. helyen zártam a bajnokságot.
Köszönöm, ha elolvastad, bízom abban, hogy tartalmas és érdekes volt számodra a beszámolóm.